Putyin most Dél-Koreát fenyegette meg
Az orosz elnök szerint nagy hibát követne el Szöul, ha fegyvereket szállítana Ukrajnának.
Az orosz elnök szerint nagy hibát követne el Szöul, ha fegyvereket szállítana Ukrajnának.
Nyilvánosságra hozták Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai vezető friss megállapodásának szövegét, mely kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló része a szovjet idők egyezményét idézi. Az USA attól tart, a távol-keleti diktatúra Oroszország segítségével rövidesen eljut oda, hogy atomfegyvereivel elérhessen amerikai városokat. Putyin és Kim szövetségének további erősödését azonban lehet, hogy pont az USA másik nagy mumusa, Kína fogja blokkolni.
Szorosabbra fűznék a stratégiai kapcsolatokat Hanoi és Moszkva között.
Dél-Korea aggódik amiatt, hogy Vlagyimir Putyin Kim Dzsong Unnál járt látogatóban.
Észak-Koreába ritkán érkezik ilyen fontos külföldi delegáció, az orosz elnök látogatását ennek megfelelő felhajtás fogadta Kim Dzsong Un diktatúrájában.
Putyin 24 év után látogatott el újra Észak-Koreába.
Az orosz elnök támogatást ígért Kim Dzsong Unnak az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni küzdelemhez.
Anna Civiljova annak a Szergej Civiljovnak a felesége, aki korábban a Kemerovói terület kormányzója volt, májusban viszont kinevezték energiaügyi miniszternek.
Az orosz elnök június 18–19-én lesz Kim Dzsong Un vendége.
Sok reakciót kapott a Kreml, de szerintük ezek nem voltak “konstruktívak”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy közel 700 ezer orosz katona harcol Ukrajnában. A halottak és sebesültek számáról nem tett említést.
Aligha lesz eredményes a hétvégi svájci Ukrajna-békecsúcs, amelynek az lenne a célja, hogy demonstrálja a világ Kijevvel vállalt szolidaritását. Közben az ukrán hadseregnek az utóbbi napokban sikerült stabilizálnia a Harkiv környéki frontot.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem is hívták meg a tanácskozásra, de a német kancellár előre közölte is, hogy a békejavaslata “komolytalan”.
Az ukrán elnök szerint amit Putyin csinál, az a „nácizmus újjáélesztése”.
Oroszország területi követeléseinek elfogadásához kötné a fegyverszünetet, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
A világ öt nagyhatalmú vezetője közül pedig Putyinban bíznak a legkevésbé.
A New York-i Egyetem történészprofesszora, az autoriter rendszerek egyik legnevesebb kutatója a Project Syndicate-nek adott interjúban részletezi, miért vonzódik Donald Trump olyannyira az orbáni rendszer működéséhez.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása után mindkettőjüket szankciókkal sújtották, mivel nyugati elemzők úgy vélik, Putyin vagyonának egy része a bankszámláikon rejtőzhet.
Az északiak feltehetően véletlenül lépték át a két ország közötti demarkációs vonalat, nem viszonozták a tüzet, azonnal visszavonultak.